Breathe – Lélegezz!

Hadd beszéljünk az én…

Amint hátat fordítottál nekem, úgy éreztem, mintha az idő megállt volna egy pillanatra.
Az üres elmémben ragaszkodom hozzád,
De nem, el kell, hogy küldjelek
Oh, téged elfelejtve élni, sírni, mert nem tudtalak elfelejteni
Azt mondják, el kell, hogy engedjelek, még ha nem is vagyok biztos magamban.

(Lélegezz, lélegezz!)

Megpróbállak elfelejteni
Ha visszafordulsz, nem fogok újból ragaszkodni hozzád
A szavak, melyeket nekem mondasz, hogy újra és újra rád gondoljak
Nem fogok ezen hezitálni
Most majd el foglak dobni

Ne menj, ne hagyj el engem
Nem érdekel, hányszor gondolok erre
Nehéz lesz elfelejteni téged
De nem hiszem, hogy el tudlak felejteni.

Nem tudok levegőt venni, levegőt venni, levegőt venni
Ahogy egyre jobban telik az idő, oh
Nem tudok levegőt venni, levegőt venni, levegőt venni
Az idő múlásával a lélegzetem megfojt engem,
A lélegzetem, igen

Lélegezz be, lélegezz ki

Lélegezz be, lélegezz ki

Lélegezz be, lélegezz ki

Lélegezz be, lélegezz ki

Megpróbállak kitörölni,
Itt neked nincs többé helyed, nincs helyed a visszatéréshez

Ha közelebb és közelebb jössz hozzám, azt hiszem, távolodni fogok tőled

Félreállnál most az utamból? El akarlak dobni.

Állj, ne próbálj meg visszafordulni

Fordította: Zsu